Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
Donald Trump neve gyakran kerül elő a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, ahol a kereskedők inkább nevetgélnek, mintsem hogy félelemben élnének a magas, 145%-os vámok miatt. A helyzet nem csupán Trump politikai manővereinek következménye, hanem egy sokkal mélyebb gazdasági összefüggés része, amelyben a kínai nacionalisták szellemes mémek és vírusként terjedő videók formájában reagálnak a helyzetre. Ezek között találunk AI által generált Trumpot, JD Vance alelnököt és Elon Muskot, akik cipőket és iPhone-okat szerelnek össze, ami a nemzeti büszkeség szatirikus megjelenítése.
Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Kína nem hátrál meg a gazdasági nyomás elől, és a közelmúltban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Kína évtizedek óta a saját erejére és kemény munkájára támaszkodik, soha nem mások ajándékaira. Kína sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint egy évtizeddel ezelőtt, így Xi magabiztossága részben ebből fakad. Azonban a tény az, hogy Trump vámemelései olyan nyomáspontokat érintenek, amelyek már így is jelen vannak Kína gazdaságának gyengélkedése miatt.
Az országban tapasztalható lakáspiaci válság, növekvő munkahelyi bizonytalanság és az öregedő népesség mind hozzájárul ahhoz, hogy a kínai emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal a vízióval, hogy Kína megújul, de ez a álom most komoly próbára van téve, nem csupán az amerikai vámok által. A kérdés most az, hogy Trump vámjai csökkenteni fogják-e Xi gazdasági álmait, vagy a kihívásokat lehetőségekké tudja átalakítani.
Kína 1,4 milliárdos lakosságával elvileg hatalmas belső piaccal rendelkezik, de a valóság az, hogy az emberek nem hajlandók költeni, amíg a gazdasági kilátások nem stabilizálódnak. Ez a helyzet nem csupán a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás szülte. Sok család életük megtakarításait fektette be ingatlanokba, csak hogy az árak az utóbbi öt évben drámaian lecsökkentek. A lakásépítők továbbra is építkeztek, miközben a piacon a kereslet csökkent. A kínai statisztikai hivatal volt helyettes vezetője, He Keng, két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legrosszabb becslések szerint hárommilliárd embernek elég üres lakás áll rendelkezésre az országban.
Kínában rengeteg helyszínen találkozhatunk üresen álló projektekkel, a „szellemvárosok” elnevezésű helyszínek sorozatával, ahol az épületek kívülről szépen ki vannak alakítva, de belül üresek maradnak, mivel a vásárlók hiánya miatt senki sem költözik be. A kormány öt évvel ezelőtt lépett, hogy korlátozza a fejlesztők kölcsönképességét, de a lakásárak és a fogyasztói bizalom csökkenése már megtörtént, és a Reuters által februárban közzétett felmérés szerint idén 2,5%-os lakásár-csökkenésre számítanak.
A középosztálybeli kínai családok nemcsak a lakásárak miatt aggódnak, hanem azért is, hogy a kormány képes lesz-e biztosítani számukra a nyugdíjat. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember lép ki a kínai munkaerőpiacról, és a Kínai Szociális Tudományok Akadémiája 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat. Az emberek arra is aggódnak, hogy gyermekeik és unokáik munkát találnak-e, mivel a friss diplomások között hatalmas a munkanélküliség.
A fiatalok körében a városokban a 16 és 24 év közöttiek közül több mint egyötöd munkanélküli, amint azt a 2023 augusztusában közzétett hivatalos adatok mutatják. A kormány azóta nem közölt fiatal munkanélküliségi adatokat. A probléma az, hogy Kínának nem lehet egyszerűen átkapcsolnia az Egyesült Államoknak szánt exportokról a helyi vásárlókra való értékesítésre. A gazdasági nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás rövid időn belül jelentősen megnő. Az elemzők szerint az exportok helyettesítése a belföldi kereslettel időt igényel.
A kormány az utóbbi időszakban különböző intézkedéseket hozott a gazdaság fellendítése érdekében, például gyermekgondozási támogatásokat, magasabb béreket és jobb fizetett szabadságokat vezetett be. Emellett egy 41 milliárd dolláros programot indítottak, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a vásárlókat. De néhány szakértő szerint ezek az intézkedések nem fenntarthatóak, és hosszú távú mechanizmusokra van szükség.
Xi számára sürgető kérdés, hogy a gazdasági fejlődés álmát valóra váltsa. A fiatal generáció elkeseredett és aggódik a jövője miatt, ami komoly problémákat jelenthet a Kommunista Párt számára. A pénzügyi problémák miatt indított tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken nőtt, ám a kormány azonnal elnyomja és cenzúrázza ezeket.
Trump vámszabályai Kína számára lehetőséget adnak, hogy új piacokat találjon, és a közelmúltban Kína már elkezdett új kereskedelmi kapcsolatokat kialakítani Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában. A „Belt and Road” kezdeményezés keretében Kína sikeresen erősítette meg kapcsolatait a globális Déllel. Mára már több mint 145 ország kereskedik többet Kínával, mint az Egyesült Államokkal, míg 2001-ben csupán 30 ország választotta Kínát fő kereskedelmi partnerének.
Xi Jinping a közelmúltban Délkelet-Ázsia felé vette az irányt, hogy a szomszédos országokat megnyugtassa Trump vámintézkedései miatt. A kínai export egy része már más országokon keresztül, például Vietnámon keresztül jut el a nemzetközi piacokra. Trump vámintézkedései Kínának lehetőséget adnak arra, hogy pozitívan alakítsa a globális szerepét, de a kihívásokkal is meg kell birkóznia, mivel a korábbi kereskedelmi korlátozások miatt sok ország kétségei vannak.
Bár Kína előtt álló kihívások és nehézségek számosak, Xi abban bízik, hogy Peking képes ellenállni az amerikai gazdasági nyomásnak. A közelmúltban Trump jelezte, hogy hajlandó lenne visszafogni a vámtarifákat, ami új lehetőségeket nyithat meg a kínai kormány számára. Kína tehát nemcsak a saját hibáit nézi, hanem a jövőbeli fejlődési lehetőségeit is, és ez a belpolitikai döntésektől függ, nem pedig Washington politikájától.
