Trump ásványi üzlete és váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelem számára – nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímavédelmi vezetője, miután Trump novemberben megnyerte a választásokat. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímamegállapodásból, amelyet a világ legfontosabb klímavédelmi egyezményeként tartanak számon. Ezen kívül akadályozta az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. Az elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit pedig „zöld új átverésnek” nevezte. Ennek ellenére, bármennyire is ellentmondásos a klímaváltozással kapcsolatos álláspontja, Trump érdeklődést mutatott az ukrán elnökkel való tárgyalások iránt a kritikus ásványok beszerzése kapcsán. Emellett Grönland és Kanada iránt is jelentős figyelmet fordított, ezek az országok ugyanis gazdagok kritikus ásványokban.
A kritikus ásványok beszerzése Trump adminisztrációjának egyik fő fókuszává vált, mivel ezek az ásványok kulcsfontosságúak különböző iparágakban, többek között a repüléstechnikai és védelmi szektorban. Érdekes módon azonban ezek az ásványok a zöld technológiák gyártásához is nélkülözhetetlenek. Trump figyelme ezekre az ásványokra azt a kérdést veti fel, hogy vajon ez a fókusz segíthet-e az Egyesült Államok zöld technológiai szektorának fejlődésében. Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, hogy a kritikus ásványok milyen fontos szerepet játszanak a zöld átmenetben. A Tesla például nagyban támaszkodik olyan ásványokra, mint a grafit (amelyet elektromos járművekben használnak), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban).
Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden ország saját listáját állítja össze a kritikus ásványokról, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet a kritikus ásványok iránt robbanásszerűen növekszik: 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal emelkedett. Ezt a tiszta energiával és elektromos járművekkel kapcsolatos iparágak gyors növekedése hajtja. A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint a következő két évtizeden belül a lítium iránti kereslet majdnem 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át ezek az iparágak fogják képviselni.
Musk aggodalmát fejezte ki a kritikus ásványok beszerzése kapcsán, három évvel ezelőtt tweetelte, hogy „a lítium ára az őrült szintre emelkedett! A Tesla talán tényleg bele kell hogy kezdjen a bányászathoz és a finomításhoz közvetlenül nagy volumenben, hacsak a költségek nem javulnak.” A jelentések szerint az Egyesült Államok gyenge pozíciója a ritkaföldfémek és kritikus ásványok terén – mint például a kobalt és nikkel – komoly aggodalomra ad okot. Egy decemberben megjelent jelentés figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaival kapcsolatos politikáját, mivel a jelenlegi függőség a Kínai Népköztársaságtól kockázatokat rejt magában.
A jelentés hangsúlyozta, hogy ha nem változtatnak a politikán, az a védelmi termelés leállásához, valamint más fejlett technológiák gyártásának megakadályozásához vezethet. Kína dominanciája a piacon abból ered, hogy korán felismerték a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem klímaváltozással és környezettel foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója megjegyezte, hogy Kína körülbelül tíz éve döntött úgy, hogy stratégiailag a megújuló energiaforrások és elektromos járművek fejlesztésére összpontosít, ezzel dominálva a piacon.
A kritikus ásványok piaca rendkívül bonyolult, mivel az ásványok geológiai elhelyezkedése korlátozott. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árfelelősének elmondása szerint nem garantálható, hogy minden országban gazdaságilag kinyerhető tartalékok állnak rendelkezésre. Míg egyes ásványok, mint a lítium, bőségesen megtalálhatók a Földön, gyakran nehezen elérhető helyeken találhatók, így a bányászati projektek logisztikai költségei magasak lehetnek. Kína sikeresen biztosította az ásványok kínálatát afrikai és dél-amerikai befektetésekkel, de ahol igazán dominál, az a feldolgozás, vagyis az ásványok elkülönítése a kőzet többi elemétől.
Trump motivációját a piaci hátránytól való félelem táplálja. A kérdés az, hogy vajon az Egyesült Államok nem késlekedik-e már ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja ezt a szektort. Az előző adminisztráció, Biden, a klímavédelem iránti erőfeszítéseket hangsúlyozta, míg Trump a közelmúltban a kritikus ásványok beszerzésére összpontosított, ami arra utal, hogy talán egy új irányvonalat képvisel a zöld technológiai szektorban. Az iparági szakértők szerint Trump várhatóan további lépéseket tehet a kritikus ásványok megszerzése érdekében, beleértve a bányászati engedélyek felgyorsítását és a feldolgozó üzemek kiépítésére irányuló beruházások ösztönzését.
