Trópusi erdők pusztulása a valaha mért leggyorsabb ütemben tavaly
A világ trópusi erdeinek eltűnése soha nem látott ütemben zajlik, ahogy azt a legújabb műholdas elemzések is megmutatták. A kutatók becslése szerint 2024-ben a világ tiszta, ősi erdeiből 67 000 négyzetkilométer (kb. 26 000 négyzetmérföld) terület tűnt el, ami majdnem egyenlő Írország területével, vagyis percenként 18 focipálya méretű erdő tűnt el. A legfőbb ok a tüzek voltak, amelyek először felülmúlták a mezőgazdasági célú területkisajátítást. Különösen az Amazonas térségét sújtotta a legrosszabbul a rekord aszály, ami tovább fokozta a helyzetet. Azonban Délkelet-Ázsiában pozitív hírek érkeztek, ahol a kormányzati intézkedések segítettek csökkenteni az erdőveszteséget.
A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fáik törzsében, ezzel pedig fontos szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az új globális rekord azonban újabb kérdéseket vet fel az erdők ellenállóságával kapcsolatban egy felmelegedő bolygón. Sok kutató aggódik amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas egyes részei közel járhatnak egy „küszöbponthoz”, ahonnan már nem lehet visszafordítani a folyamatokat. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója szerint a küszöbpont fogalma egyre inkább helytállónak tűnik. Hansen professzor a legújabb eredményeket „ijesztőnek” nevezte, és figyelmeztetett arra, hogy a trópusi erdők „szavannásodása” következhet be, amikor az ősi trópusi erdők visszahúzódnak és tartósan szavannává alakulnak át. „Ez még mindig elmélet, de a rendelkezésre álló adatok alapján egyre valószínűbbnek tűnik” – mondta.
Egy másik, a múlt héten közzétett tanulmány hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint jelentős kipusztulás vár az Amazonasra, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak a legbiodiverzebb élőhelyek élővilágát fenyegeti, hanem komoly következményekkel járna a globális éghajlatra is. Az Amazonas eddig az emberiség érdekét szolgálta, mivel több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban a tüzek következtében hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, ami inkább fokozza a felmelegedést, mintsem hogy csökkentené azt. 2023-24 teljén az Amazonas a legrosszabb aszályt élte át, amelyet a klímaváltozás és a természetes, felmelegítő El Niño időjárási jelenség okozott. Sok tüzet szándékosan gyújtanak, hogy felszabadítsák a földet a mezőgazdasági célokra, így nehéz megkülönböztetni a két folyamatot. Az aszály ideális körülményeket teremtett a tüzek ellenőrizetlen terjedéséhez, különösen Brazíliában és Bolíviában.
Bár csak egyetlen évről van szó, az új trend illeszkedik a melegedő világban várhatóan egyre intenzívebb trópusi tüzek mintájához. Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) munkatársa szerint most egy új szakaszban vagyunk, ahol nem csupán a mezőgazdasági területkisajátítás a fő hajtóerő. „Most már van egy új erősítő hatásunk is, amely valós klímaváltozási visszacsatolás, ahol a tüzek sokkal intenzívebbek és vadabbak, mint valaha” – tette hozzá. A kutatók becslése szerint a világ ősi trópusi erdeinek rekordmennyiségű eltűnése 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezte, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásával.
Délkelet-Ázsia országai azonban eltértek a globális tendenciától. Például Indonéziában az ősi erdők területének csökkenése 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy aszályos körülmények jellemezték az évet. Ez a kormányok és közösségek együttműködésének eredménye, amelynek célja a „tüzet tiltanak” törvények érvényesítése volt – mondta Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektjének társigazgatója. „Indonézia a 2024-es adatokban világos példaként szolgál” – tette hozzá. Gabriel Labbate, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Programjának, az UNREDD-nek a klímaváltozás mérséklésével foglalkozó vezetője egyetértett azzal, hogy a politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez. Más országok, például Brazília, korábban hasonló megközelítésekkel értek el sikereket, de a kormányzati politikák megváltozása óta, 2014-től kezdve, újra nőni kezdtek a veszteségek.
Hansen professzor szerint, bár a Délkelet-Ázsiában elért előrelépés pozitív, Brazíliában tapasztalt erdőveszteségek ingadozása azt mutatja, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. „A kulcs, amit még nem láttunk, az a fenntartható siker a védett ökoszisztémák csökkentésében és alacsony szinten tartásában. Ha az emberek érdeklik a környezet megóvása, akkor mindig és örökké nyerniük kell” – mondta a BBC Newsnak.
A kutatók egyetértenek abban, hogy az idei ENSZ klímacsúcs, a COP30, amelyet az Amazonasban tartanak, kulcsfontosságú lesz az erdővédelmi programok megosztásában és előmozdításában. Egyik javaslat az, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek megőrzik a trópusi erdőket, pénzbeli juttatásokkal. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de Rod Taylor szerint ez ígéretes lehetőség. „Ez egy példa arra az innovációra, amely foglalkozik azzal az alapvető problémával, hogy jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint azok megőrzésével” – mondta.
