Svájci várost bírságoltak meg a környezetvédelmi célok elmulasztása miatt
Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, elkötelezett az környezetvédelem iránt, amelyet nemcsak szavakkal, hanem konkrét pénzügyi lépésekkel is kifejez. A város 2022-ben bevezette a „fenntarthatósági kölcsön” (SLL), amely az első ilyen típusú hitel lehetett a világ helyi kormányzatai között. Ez a finanszírozási forma a környezeti és társadalmi javulásokat célozza meg, amelyeket a város és a bankok közösen határoznak meg. Gothenburg négy fő célkitűzése a következő: a megújuló energiaforrások kizárólagos használata a város fűtésében, az önkormányzati járműflotta elektromos átalakítása, az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, valamint a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése.
A város évente megállapított céljainak teljesítése esetén Gothenburg kedvezményt kap a kölcsön éves díjából, ami 0,1%-ot, körülbelül 100,000 koronát (10,500 dollár, 8,000 font) jelent. Ha viszont nem teljesítik a kitűzött célokat, akkor a városnak büntetést kell fizetnie, amely ugyancsak 100,000 koronára rúg. 2022 és 2023 folyamán Gothenburg sikeresen elkerülte a pénzügyi büntetést, azonban a legfrissebb 2024-es adatok szerint a megújuló energiaforrásokra való átállás terén nem teljesítették az elvárásokat, így 150,000 koronás bírságra számíthatnak. Ezt a büntetést azonban ellensúlyozza a kedvezmény, amelyet az energiafogyasztás csökkentésére és a társadalmi fejlődésre tett erőfeszítéseikért kapnak.
Fredrik Block, a Gothenburg város portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasan kell célozni, hogy az egész szervezet a célok elérésére törekedjen. Nem haladunk olyan gyorsan, ahogy vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk még mindig az, hogy 2030-ra szinte szén-dioxid-mentesek legyünk.” Block hangsúlyozta, hogy nem csupán a pénz miatt folytatják ezt a programot, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és a folyamatos előrehaladást. „Azt szeretnénk, ha a világ látná, hogy ezek a problémák léteznek, de vannak jó dolgok is.”
A város legszegényebb területeinek fejlesztését évente végzett lakossági felmérések keretében mérik, amelyek során a lakosokat arról kérdezik, hogyan érzik magukat a terület biztonságát és tisztaságát illetően. A főbb kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, a megfigyelő kamerák számának növelése és a rendőrség jelenlétének fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városrészekben, mint Hjallbo és Biskopsgarden, ahol magas a bűnözés és a munkanélküliség, valamint jelentős bevándorló populáció él.
A Framtiden nevű közszolgáltatási ügynökség, amely a Gothenburg város tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkálatokat. Lars Bankvall, a Framtiden kutatás-fejlesztési igazgatója elmondta, hogy sok esetben a város által kezelt lakások többsége a legsebezhetőbb területeken található. „Mi vagyunk a legnagyobb hivatalos szerv ezekben a területekben. Más nincs ott, csak mi.” Bankvall úgy véli, hogy a városnak jelentős pénzügyi eszközei vannak, amelyek révén sok mindenbe bele tudnak avatkozni.
Faduma Awil, aki szociális munkásként foglalkozik karrier-tanácsadással egy gothenburgi foglalkoztatási központban, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet küld a város szegényebb területein élő fiatalok számára. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd negyedben nem? Hogyan érzik magukat, amikor folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést. Awil nem biztos abban sem, hogy a lakossági felmérések hatékonyak vagy pontosak, és úgy érzi, hogy a város túlzottan az környezeti célokra összpontosít, a hátrányos helyzetű területek fejlesztésének rovására.
A fenntarthatósági kölcsönök tárgyalása szigorú és összetett folyamat, amely a Gothenburg számára egy évet vett igénybe, és hat jelentős északi bankot vonzott maga után. A Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint a globális SLL-k száma 2023-ban 56%-kal csökkent, ami jól mutatja, hogy milyen nehéz ilyen típusú hitelt biztosítani. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank elutasította azokat a potenciális SLL hitelfelvevőket, akiknek a céljai nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a SLL-ek kihívást jelentenek a cégek vagy helyi hatóságok számára, akik sikeresen megszerzik őket.
Visszatérve Gothenburgba, a város jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig terjednek. Block szerint a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a jövőbeli potenciális befektetőknek, hogy milyen különbséget tudnak tenni a pénzük. „A bankok szeretnének pénzt adni fenntartható városoknak, ezért a SLL-jelentéseink keretein belül mutatjuk be előrehaladásunkat,” mondta Block. „Nem tudom megváltoztatni a város hitelképességét, de megváltoztathatom, hogy a befektetők hogyan látják a fenntarthatósági munkánkat, és vonzóbbá tehetem számukra.”
