Az Egyesült Királyság legritkább állatfajait a gyújtogatások fenyegetik
Az Egyesült Királyság legritkább vadon élő állatai komoly veszélybe kerültek az utóbbi hetek intenzív gyep- és erdőtüzeinek következtében. A természetvédők figyelmeztetnek, hogy a hen harrier (nőstény rétisas) és a vízi pocok, amely már így is a leggyorsabban csökkenő emlősökhöz tartozik, most még közelebb kerültek a kihaláshoz. A National Trust, amely a brit természetvédelmi területek védelmével foglalkozik, arról számolt be, hogy a powysi Abergwesyn községben zajló folyamatos erdőtüzek elpusztították „az utolsó megmaradt” helyi fészkelőhelyet a gyönyörű aranylilek számára, amelyek a brit felföldek egyik legszebb madarai. Az idei év eddig 110 négy mérföldet (284 négyzetkilométert) égetett el a sziget országaiban, ami nagyobb terület, mint Birmingham városa.
A BBC által megszerzett adatok szerint Walesben a tűzoltóságok már közel 1400 erdőtűz ellen küzdöttek az év során, ami arra késztette a tűzoltóságokat, hogy arra kérjék az embereket, hogy „felelősségteljesen” cselekedjenek, és jelentsenek minden gyanús viselkedést a rendőrségnek. A National Trust képviselője, Ben McCarthy, a természetvédelmi program vezetője aggasztónak nevezte a helyzetet, és azt mondta, hogy 2025 „a legrosszabb évnek tűnik” az ember által okozott tüzek szempontjából az országban. Megjegyezte, hogy a rekord szárazság és a márciusi rendkívül magas hőmérsékletek hozzájárultak a tüzek kialakulásához, míg a 2024-es év alacsony tűzszáma több növényzetet hagyott hátra, amely táplálhatta a tüzeket.
Walesben a Coed Cadw, a Woodland Trust szervezet, arról számolt be, hogy az Allt Boeth területén, Aberystwyth közelében egy „pótolhatatlan” területe a mérsékelt óceáni esőerdőnek is érintett lett, a védett kékharangokkal együtt. Ez az élőhely, amelyet kelta esőerdőnek is neveznek, ritka növények, mohák és gombák otthona, és veszélyeztetettebb, mint a trópusi esőerdő. Angliában a National Trust arról tájékoztatott, hogy több ezer frissen ültetett fa égett le a West Yorkshire-i Marsden Moor területén, míg Észak-Írország Morne hegyein a gerinctelen állatok és a földön élő állatok, mint például a hüllők „egyszerűen csak megégették” magukat.
McCarthy elmondta, hogy a kormányzati támogatás elengedhetetlen a mezőgazdasági termelők és a földművesek számára, hogy helyreállítsák a tőzegmohás területeket a felföldeken, megakadályozva így a tüzek kialakulását, miközben elnyelik a bolygó melegedésért felelős szén-dioxidot és élőhelyet biztosítanak. A természetvédelmi jótékonysági szervezetek, köztük a Wildlife Trusts és az Initiative for Nature Conservation Cymru (INCC) szintén aggasztónak tartják a vízi pocok jövőjét, amely már így is komoly fenyegetésekkel küzd, mint a élőhelyek elvesztése és az amerikai minkek általi prédálás.
A kis állatok, mint a vízi pocok és a cickányok, amelyek üregekben élnek, túlélhetik a gyorsan terjedő tüzeket, de az élőhelyük és az általuk táplálékul szolgáló növények elpusztulnak. Rob Parry, az INCC képviselője hangsúlyozta, hogy a vízi pocok „a leggyorsabban csökkenő emlős”, és figyelmeztetett arra, hogy a Welsh felföldeken található utolsó élőhelyük elégetése súlyos következményekkel járhat. Az INCC öt baglyot figyel a dél-walesi Amman-völgyben, ahol a tüzek hatalmas területeket pusztítottak el. Parry elmondta, hogy a baglyoknak most már nincs meg az a területük, ahol élelmet találhatnának a fiókáik számára.
További ritka madarak, mint a hen harrier és a mezei pacsirta is szenvednek a tüzek következtében. A hen harrierek számára az utóbbi években folytatott természetvédelmi erőfeszítések ellenére a számuk drámaian csökken. Parry aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy az Egyesült Királyság a világ egyik legkevésbé biodiverz államává vált, és a tavaszi erdőtüzek, különösen a legrosszabb időpontokban, komoly terhet jelentenek a vadon élő állatokra és a környezetre egyaránt.
A természetvédelmi szervezetek szorosabb ellenőrzést kérnek a gazdák által végzett kontrollált tüzek felett, valamint a vadon élő tüzek környezeti hatásainak jobb nyomon követését. A Natural Resources Wales (NRW) szintén hangsúlyozta, hogy a vadon élő tüzek „óriási problémát” jelentenek, különösen Dél-Walesben, ahol a walesi kormány adatai szerint a tavalyi évben a tüzek több mint fele itt történt. Az NRW egyik vezető tisztségviselője elmondta, hogy a legutóbbi három napban több mint 75 tűzesetet regisztráltak Dél-Walesben.
Mindezek mellett a vadon élő tüzek szélesebb körű környezeti hatásait is érdemes figyelembe venni. Amikor eső esik a tűz után, a már csupasz talaj és a benne rekedt foszfátok lemosódhatnak a patakokba és folyókba, így rontva a víz minőségét. A tűzesetek száma évről évre változik, attól függően, hogy mikor következnek be a száraz időszakok, de a legfrissebb adatok alapján Dél-Walesben a gyep- és erdőtüzek száma 1200%-kal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. Az idei év januárjától április 10-ig 34 tűzesetet regisztráltak a régióban, míg 2025 áprilisi adatai szerint 445 tűzesetet jegyeztek fel ugyanezen időszak alatt. Észak-Walesben 170, míg Közép-Walesben 772 tűzesetet kezeltek. Az erdőtüzek száma Angliában és Észak-Írországban is emelkedett a tavalyi évhez képest, míg Skóciában a tűzoltóság széleskörű vadon élő tűzriasztást hirdetett.
A statisztikák szerint a vadon élő tüzek többsége szándékosan indul, de előidézhetik őket eldobható grillek vagy a kontrollált tüzek, amelyek irányíthatatlanná válnak. Dél-Walesben a tűzoltók iskolákba járnak, hogy a gyerekeknek már fiatalon bemutassák a tüzek pusztító hatásait. A cwmbrani Pontnewydd Általános Iskolában a Dél-Walesi Tűzoltóság és a Gwent Rendőrség munkatársai állatokat, például kígyókat, sünöket és rókákat hoztak, hogy a gyerekek közelebbről megismerkedhessenek velük. A tűzoltóság vezetője
