Apple Indiai gyárépítési álmokkal, de a US-China megállapodás keresztbe tehet
India régóta dédelgetett álma, hogy a világ gyárává váljon, most egy váratlan helyzetbe került, amikor Washington és Peking bejelentette a kereskedelmi viszonyok „újraindítását”, amely veszélyeztetheti Delhi ambícióit, hogy Kínát leváltsa mint globális gyártási központot. A múlt héten Donald Trump bejelentette, hogy a Kínára kivetett vámok drámaian csökkentek, 145%-ról 30%-ra, míg Indiára vonatkozóan ez a szám 27% volt. Az Egyesült Államok és Kína közötti megállapodás a svájci tárgyalások során született, és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Kínából Indiába irányuló gyártási befektetések most „megállhatnak” vagy akár vissza is fordulhatnak.
Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) munkatársa, úgy véli, hogy India alacsony költségű összeszerelő üzemei talán életben maradhatnak, de az értéknövelt növekedés veszélybe kerülhet. Delhi múlt hónapban még izgatottan fogadta, amikor az Apple bejelentette, hogy az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok többségének gyártását Kínából Indiába helyezi át. Azonban Trump elnök figyelmeztette az Apple vezérigazgatóját, Tim Cookot, hogy ne építsen gyárat Indiában, mivel az „a világ egyik legmagasabb vámú országai közé tartozik”.
Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza, még az új megállapodás előtt azt írta, hogy India jól pozicionált ahhoz, hogy alternatívát nyújtson Kínának az Egyesült Államokba irányuló áruszállításban. Kiemelte, hogy India exportjainak 40%-a hasonló termékekből áll, mint amilyeneket Kína is exportál. Az indiai exportálók már kezdenek betölteni a kínai termelők által hagyott űrt, hiszen az új exportmegrendelések 14 éves csúcsra emelkedtek az indiai gyártók körében végzett legfrissebb felmérés szerint. A japán Nomura brókercég is jelezte, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy India nyertese lehet a kereskedelmi átrendeződésnek és a szállítmányozási láncok elmozdulásának a közepes és alacsony technológiájú gyártás terén, különösen az elektronikai, textil- és játékágazatokban.
Bár sok elemző úgy véli, hogy a washingtoni és pekingi kereskedelmi viszonyok „újraindítása” ellenére a két ország közötti stratégiai leválás hosszú távon India számára kedvező lesz, a helyzet nem mentes a kihívásoktól. Narendra Modi kormánya az utóbbi évek protekcionista politikáját követően nyitottabbá vált a külföldi vállalatok irányába, ami kedvező légkört teremthet a befektetések számára. India és az Egyesült Államok jelenleg egy kereskedelmi megállapodásról tárgyal, amely kedvező helyzetbe hozhatja Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságát, ahogy a globális cégek a szállítmányozási láncaik diverzifikálása érdekében áthelyezik működésüket.
India nemrégiben kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely jelentősen csökkentette a vámokat olyan védett szektorokban, mint a whiskey és az autók. Ez egy ízelítőt adhat arról, hogy milyen engedményeket tehet Delhi Trumpnak a folyamatban lévő India-Egyesült Államok kereskedelmi tárgyalások során. Mindazonáltal ezt az optimizmust számos tényezővel érdemes óvatosan kezelni. Kína újbóli megjelenése mellett a cégek nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, például Vietnámot, ami tovább nehezíti India helyzetét.
A Nomura közgazdászai figyelmeztetnek arra is, hogy India továbbra is nagy mértékben függ Kínától az elektronikai alkatrészek és nyersanyagok terén, ami korlátozza Delhi képességét a szállítmányozási lánc elmozdulásának teljes kihasználására. Az iPhone-ok gyártásából származó bevételek csak akkor emelkednek, ha a telefon nagyobb része helyben készül. Jelenleg az Apple 450 dollárt keres egy Egyesült Államokban eladott iPhone-on, míg India kevesebb mint 25 dollárt tart meg, még akkor is, ha a teljes 1000 dollár indiai exportnak számít.
Az összeszerelési munkák nem is feltétlenül magas színvonalúak, és a GTRI megjegyzi, hogy míg a Nokia 2007-ben gyárat alapított Chennaiban, ahol a beszállítók együtt költöztek, addig a mai okostelefon-gyártók többsége külföldről importálja az alkatrészeket, és ahelyett, hogy helyi szállítmányozási láncokat építenének, inkább alacsonyabb vámokat kérnek. Az indiai kormány PLI programja keretében tett beruházások sok esetben alulmúlják a kapott támogatásokat.
Végül aggasztó, hogy a kínai exportálók megpróbálhatják India területén keresztül újra irányítani termékeiket az Egyesült Államok felé. India nem tűnik elzárkózónak ettől az elképzeléstől, mivel a legfőbb gazdasági tanácsadó tavaly azt nyilatkozta, hogy az országnak több kínai vállalatot kellene vonzania, hogy exportorientált gyárakat létesíthessen. Azonban a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ez tovább csökkentheti India lehetőségeit a helyi tudás felépítésére és ipari bázisa fejlesztésére.
Mindezekből világosan látszik, hogy a nagy címlapra kerülő bejelentések ellenére India még messze van attól, hogy valóra váltsa gyári ambícióit. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a költségek csökkentése, a logisztika javítása és a szabályozási bizonytalanság megszüntetése elengedhetetlen ahhoz, hogy India komoly előnyhöz jusson a globális gyártás terén.
