A NASA megmentése önmagától – vajon ez a milliárdos alkalmas a feladatra?
Jared Isaacman, a milliárdos üzletember, ambiciózus terveket dédelget az emberiség jövőjével kapcsolatban. Az első űrutazását 2021-ben tette meg, amely egy magánút volt, amelyért körülbelül 200 millió dollárt fizetett. Célja, hogy a világűr utazás ne csupán a 600 eddigi űrutazó kiváltsága legyen, többségük NASA által alkalmazott hivatásos űrhajós vagy gazdag üzletember, hanem szélesebb kör számára is elérhetővé váljon. „Azt szeretnénk, ha ez a szám 600,000-re nőne” – mondta az újságíróknak. Később hozzátette: „Meggyőződtem arról, hogy az emberiség nagyszabású ambíciója, hogy több bolygón is élhessünk, valóra válhat. Mindannyian vágyunk arra, hogy egy olyan világban éljünk, ahol az emberek űrhajókba szállnak.”
Isaacman 1,9 milliárd dolláros vagyonát egy olyan fizetési feldolgozó cég alapításával szerezte, amelyet 1999-ben, mindössze 16 évesen indított el. A 2021-es űrmisszió során ő finanszírozta a SpaceX űrhajójának további négy fős legénységét, mivel régóta vonzódik a repüléshez és a világűrhöz. Azóta újabb kalandokat élt át: tavaly egy továbbfejlesztett SpaceX kapszulában utazott, és végrehajtotta az első kereskedelmi űrsétát. A misszió során egy kísérleti űrruhát tesztelt, valamint új költségcsökkentő protokollt alkalmazott, amely lehetővé tette, hogy légzsilip használata nélkül lépjen ki és térjen vissza a űrhajóba. Az Isaacmanról készült ikonikus fotó, amelyen a világ lábai előtt áll, bizonyítja, hogy nem csak egy szórakozott milliárdos, hanem valaki, aki a technológiai határok feszegetésére törekszik.
Isaacman legutóbbi teljesítménye, hogy Donald Trump jelölte a NASA új vezetőjévé, még nagyobb figyelmet keltett. Felmerül a kérdés, miért választotta őt Trump, és mit vár el tőle, különösen, hogy a elnök Elon Muskot, a SpaceX tulajdonosát is kormányzati szerepbe nevezte ki, hogy 2 trillió dollárt faragjon le a szövetségi költségvetésből. A NASA-vezetői posztot elnöki kinevezés keretében töltik be, azonban ezt a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Isaacman kinevezése szélesebb kérdéseket vethet fel az emberiség jövőjéről a világűrben, tekintettel a tömeges űrutazás iránti víziójára. Ez jelentős hatással lehet a NASA jövőjére is, ha Isaacman szerepe a magánszektor még nagyobb mértékű bevonását eredményezi a NASA tevékenységeibe.
A NASA vezetői különböző háttérrel érkeztek a pozícióba: néhányan, mint a korábbi vezető Bill Nelson, volt űrhajósok, míg mások, mint Michael Griffin, kormányzati háttérrel rendelkeztek. Isaacman, Musk és Jeff Bezos az új milliárdosok generációjához tartozik, akik kihívások elé állítják a régi rendet az űrben. Ők gyorsították az innováció ütemét, és céljuk, hogy drámaian csökkentsék az emberi űrutazás költségeit.
Isaacman decemberi kinevezésekor egy nyilatkozatot tett közzé, amely bepillantást nyújtott elképzeléseibe. „Ez a második űrkorszak csak most kezdődött” – írta. „Elkerülhetetlenül virágzó űrökonómiához fogunk eljutni, amely lehetőségeket teremt majd számtalan ember számára, hogy az űrben éljen és dolgozzon.” A NASA űrhajósainak a Holdra történő visszatéréséről szóló Artemis-programot Trump indította el, mint a NASA jövőjének egyik kulcsfontosságú lépését.
A NASA SLS rakétájának költségei folyamatosan emelkedtek, míg Musk SpaceX és Bezos Blue Origin újrahasználható, alacsony költségű Holdrakétákat fejlesztett ki. A NASA költségvetésének csökkentésére irányuló kormányzati törekvések közepette kérdéses, hogy Isaacman hogyan tudja majd kezelni a NASA korábbi költségvetési problémáit, vagy hogy milyen mértékben fogják a magánszektort bevonni a jövőbeli NASA-missziókba.
A NASA hagyományos költségszerzési modelljei, amelyek „költség plusz” szerződéseken alapulnak, nem ösztönözték az innovációra és a költségek csökkentésére. Az új magáncégek, mint a SpaceX, gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat kínálnak, hiszen profitérdekelt módon dolgoznak, míg a NASA programjai nem feltétlenül a költségek minimalizálására fókuszálnak. A NASA reformjára való igény politikai hovatartozástól függetlenül felmerült, és az új lehetőségek az űrkutatás jövőjét jelentősen befolyásolják.
Isaacman kinevezése és víziója új irányokat nyithat a NASA számára, azonban a költségvetési korlátok és a politikai érdekek bonyolult hálózata továbbra is kihívások elé állítja a szervezetet. Az űrkutatás jövője tehát a következő hónapokban fog eldőlni, és nemcsak a NASA, hanem az emberiség számára is kulcsfontosságú kérdések merülnek fel a világűr felfedezésében.
