Mennyire előnyös az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodása Amerikának?
Donald Trump elnök az utóbbi hónapban széleskörű importadókat vezetett be a világ számos országából érkező termékekre, amely intézkedések célja az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolataiban tapasztalható egyensúlytalanságok helyreállítása volt. Az Egyesült Királysággal kötött új kereskedelmi megállapodás keretében egyértelművé vált, hogy milyen típusú egyezségeket szeretne az elnök világszerte megkötni. Jelenleg azonban mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság csak korlátozott részleteket osztott meg az új kereskedelmi megállapodásról, amely még mindig kidolgozás alatt áll.
Aki arra számít, hogy a Fehér Ház jelentősen visszavonja a vámokat, vagy komoly engedményeket nyer a nemzetközi piacon, valószínűleg csalódni fog. Az új megállapodás vázlata szerint a Trump által bejelentett 10%-os importadó a legtöbb brit termékre továbbra is érvényben marad. A tervek túlnyomó része annyit jelentett, hogy a Fehér Ház hajlandó volt visszavonni néhány importadót stratégiai szektorok, például az autók és acél esetében. Cserébe az Egyesült Államok azt állította, hogy olyan változásokat nyert, amelyek lehetőséget adnak amerikai marha-, etanol- és más mezőgazdasági termékek brit értékesítésének bővítésére.
Stan Veuger, az American Enterprise Institute gazdaságpolitikai tanulmányokért felelős vezető munkatársa megjegyezte, hogy a tényleges, érdemi elemek, amelyeket tárgyaltak, meglehetősen szűk keresztmetszetűek. „Valójában azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a status quo-t vették, minimális változtatásokat eszközöltek, majd ezt nevezték megállapodásnak” – fogalmazott Veuger. A Trump adminisztráció, amely a vámbejelentések miatt látta a piacok pánikreakcióját, igyekezett jelentőségteljesnek eladni a bejelentést, „áttörésként” jellemezve azt. Az Egyesült Királyságban Sir Keir Starmer, aki szintén érdekelt abban, hogy jó tárgyalónak tűnjön, „történelminek” nevezte az egyezséget, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még mindig van munka, amit el kell végezni.
Az Egyesült Királyság acélgyártói és gépjárműipara megkönnyebbülését fejezte ki, mondván, hogy a vámvisszavonás segíthet megmenteni munkahelyeket. Ugyanakkor senki számára nem volt kérdés, hogy a brit áruk továbbra is magasabb vámokkal néznek szembe, mint néhány héttel ezelőtt. Az Egyesült Államokban a legtöbb elemző egyetértett abban, hogy a lényeges előnyök korlátozottak lesznek, annak ellenére, hogy a két fél csaknem egy évtizede tárgyal a kereskedelmi kapcsolatokról. Veuger megjegyezte, hogy Trump első ciklusában hasonlóan hajlandó volt győzelmet hirdetni a Kínával, Mexikóval és Kanadával kötött megállapodásokkal kapcsolatban, amelyeket szakértők szintén szűk hatásúnak tartottak.
A csütörtöki bejelentések különösen éles kritikát váltottak ki az amerikai autógyártóktól, akik arra figyelmeztettek, hogy a tervek miatt a brit gyártású autók importálása olcsóbbá válik, mint sok olyan modellé, amelyet amerikai cégek készítenek Mexikóban és Kanadában. Más elemzők kiemelték az iróniát, hogy az elnök figyelmen kívül hagyja azokat az aggodalmakat, amelyek a vámok miatt emelkedő dollárárakról szóltak, miközben beleegyezett abba, hogy csökkenti az importadókat a rendkívül gazdagok, például Rolls-Royce és Bentley brit cégek autói esetében. A National Cattlemen’s Beef Association üdvözölte a megállapodást, de más mezőgazdasági csoportok, amelyek Trump politikai bázisának kulcsfontosságú részét képezik, visszafogottabb reakciót adtak. Az American Farm Bureau Federation „fontos első lépésnek” nevezte a megállapodást, de hangsúlyozták, hogy „további munka szükséges”.
A republikánusok, akik hagyományosan a szabadkereskedelem pártján állnak, gyorsan ünnepelték az elért eredményeket. Adrian Smith, Nebraska republikánus képviselője, aki a kereskedelmi albizottság elnöke, a BBC-nek elmondta, hogy „örömmel” nyugtázza a kezdeti kereskedelmi megállapodást. „Ez egy jelentős lépés az amerikai termékek külföldi piacokra való bejutásának akadályainak lebontásában és a baráti beszállítói láncok kialakításában” – mondta, dicsérve az adminisztrációt a gyors tárgyalások miatt, ugyanakkor megjegyezve, hogy örömmel látja, hogy a megállapodás részletei még mindig tárgyalás alatt állnak az „további aggályok” kezelése érdekében.
A Capital Economics észak-amerikai vezető közgazdásza, Paul Ashworth egy ügyfeleknek írt levélben megjegyezte, hogy a bejelentés a Fehér Ház „növekvő kétségbeesését” tükrözi a vámok enyhítése érdekében, mielőtt azok jelentős gazdasági károkat okoznának. Azonban ezek a gazdasági kockázatok nem az Egyesült Királyságból származnak, hanem az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokból, mivel Kína tavaly több mint 400 milliárd dollár értékű árut küldött az Egyesült Államokba, ami több mint hatszorosa az Egyesült Királyság által küldött áruk értékének. Trump a kínai termékek importadóit legalább 145%-ra emelte, amire Peking saját vámokkal válaszolt az amerikai termékekre. A kereskedelmi forgalom a két ország között drámaian csökkent az elmúlt hónapban, aggodalmakat keltve, hogy a vámok nemcsak az árak emelkedését, hanem hiányokat is okozhatnak. A két fél az első tárgyalásokat a hétvégén tartja, de hogy mi fog születni belőlük, az még nem egyértelmű. Közben egy 90 napos szünet órája ketyeg, amelyet Trump a legmagasabb vámok egy részére helyezett, amelyeket a múlt hónapban jelentett be olyan partnerek esetében, mint az Európai Unió, Vietnam és Kambodzsa. Az egyik héten Trump kissé ingerült volt, amikor újságírók a kereskedelmi tárgyalásairól kérdezték. „Mindenki azt kérdezi: ‘Mikor, mikor, mikor írod alá a megállapodásokat?'” mondta. „Bárcsak abbahagynák… a kérdezést.” De valószínűtlen, hogy ez az Egyesült Királysággal kötött megállapodás elég lesz ahhoz, hogy a kritikusokat csendbe kényszerítse.
