Amerika megerősítette, hogy magáncégek szállítanak segélyt Gázába a ENSZ aggodalmai ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a humanitárius segélyek palesztinokhoz történő eljuttatására Gázában, magáncégeken keresztül, miközben Izrael blokádja már három hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete bejelentette, hogy „elosztó központokat” fognak létrehozni, amelyeket biztonsági vállalkozások fognak védeni, és ezek révén élelmiszert és egyéb szükségleteket juttatnak el kezdetben több mint egymillió embernek. Ezzel a lépéssel azt szeretnék megakadályozni, hogy a Hamasz eltulajdonítsa a segélyt. Huckabee tagadta, hogy Izrael részt venne a segélyek szállításában vagy elosztásában, de közölte, hogy az izraeli erők biztosítják az elosztó központok körüli védelmet.
A tervezett intézkedések körüli feszültség fokozódik, mivel az ENSZ ügynökségei is kifejezték, hogy nem fognak együttműködni a programmal, mivel úgy vélik, hogy az „fegyverré változtatja” a segélynyújtást. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „csak olyan erőfeszítésekben fogunk részt venni, amelyek összhangban állnak az elveinkkel”. Hozzátette, hogy „nincs ok arra, hogy olyan rendszert vezessünk be, amely ellentétes bármely elvárásainkkal”. Március eleje óta Izrael teljesen leállította a segélyek, élelmiszerek, menedékhelyek, gyógyszerek és üzemanyagok bejutását Gázába, ami humanitárius válságot idézett elő a 2,1 milliós lakosság számára. A közösségi konyhák egyharmada az utóbbi két hétben bezárni kényszerült az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, az OCHA szerint.
A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány, amely napi 133 ezer étkezést biztosított, már nem tudta folytatni működését az alapanyagok kimerülése miatt. Az alapvető élelmiszerek ára a helyi piacokon drámaian megemelkedett, egy 25 kg-os lisztes zsák ára Gázavárosban már 415 dollárra (313 font) nőtt, ami harmincszoros emelkedést jelent a február végi árakhoz képest. Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök sürgető kérdésként kezeli a gázai segélyt, és azt kérte csapatától, hogy „mindent tegyenek meg a lehető leggyorsabb segélyezés érdekében”.
Izrael és az Egyesült Államok vádolják a Hamaszt azzal, hogy eltéríti a segélyt. A nagykövet hangsúlyozta, hogy „a korábbi intézkedések gyakran arra vezettek, hogy a Hamasz ellopja az élelmiszert, amely a rászoruló embereknek készült”. Az ENSZ és más ügynökségek azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és amikor a segélyek beáramlottak Gázába, a fosztogatások száma nagymértékben csökkent. A WHO szerint egyetlen orvosi segélyezés sem került eltulajdonításra a háború alatt.
A Trump-kormányzat igyekszik támogatást szerezni az új segélykezdeményezés mögött, különösen Trump közelgő látogatása előtt a gazdag arab öbölországokban, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. Elmondták, hogy egy nem kormányzati szervezetet hoztak létre, és a segélyezést nem az izraeli katonai ellenőrzés alatt fogják végezni. Huckabee kifejtette: „Az izraeliek részt fognak venni a szükséges biztonság megteremtésében, mivel ez egy háborús zóna. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában, vagy abban, hogy az élelmiszert Gázába vigyék.”
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) létrehozása is ennek a célnak a szolgálatában áll. A BBC által megismert 14 oldalas dokumentum négy elosztóhely létrehozását ígéri, ahol élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat osztanak ki kezdetben 1,2 millió ember számára, ami a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A projekt célja, hogy végül minden gázai lakoshoz eljusson a segítség. A dokumentumban az szerepel, hogy „a hónapok óta tartó konfliktus miatt a hagyományos segélyezési csatornák összeomlottak Gázában”.
Az ENSZ és más segélyszervezetek azonban komoly aggályokat fogalmaztak meg a terv megvalósíthatóságával kapcsolatban, és figyelmeztettek arra, hogy a jelenlegi humanitárius helyzet válságos szintre emelkedett, ami tömeges éhínséget eredményezhet. A gázai háborút a Hamasz által vezetett támadások indították el 2023. október 7-én, amikor körülbelül 1200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli hadműveletek eddig több mint 52 700 embert öltek meg Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek.
A közelmúltban Izrael biztonsági kabinetje jóváhagyta a Hamasz ellen indított katonai offenzívát, amely magában foglalhatja a lakosság délre való erőszakos áttelepítését és a terület teljes körű megszállását. Ezt széleskörű nemzetközi elítélés követte, mivel Izrael szövetségesei hangsúlyozták, hogy nemzetközi jogi kötelezettségei vannak a humanitárius segélyek akadálytalan átengedésére. Az ENSZ gyermekszervezetének szóvivője figyelmeztetett, hogy a tervek csak még több szenvedést okoznának a gyerekeknek, mivel a civileknek militarizált zónákba kellene menniük a segélyért. Az ENSZ szerint a lakosság 90%-a már elmenekült a háború során, sokan többször is.
