Starmer válasza Trump vámjaira: lassítás és gyorsítás egyszerre
A brit politikai élet legmagasabb rangú képviselői, köztük Sir Keir Starmer miniszterelnök és Rachel Reeves pénzügyminiszter, a legújabb kereskedelmi fejlemények követésére összpontosítottak, miközben az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek egyre fokozódtak. A kereskedelmi háború újabb fordulópontjához érkezett, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 10%-os vámtarifát vezet be az összes importtermékre, beleértve az Egyesült Királyságot is. A bejelentés különösen aggasztó volt, mivel Kína azonnali válaszlépéseket helyezett kilátásba, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
Az Egyesült Királyság miniszterei, akik egykor a globális kereskedelem védelmezőiként ismerték őket, mostanra inkább figyelő szerepbe kényszerültek. A miniszterek, akik a múltban a brit haditengerészet irányítóiként működtek, most arra várnak, hogy az amerikai kormány miként reagál a kialakult helyzetre. „Néha az emberek nem is sejtik, hogy történelmi pillanatban élnek” – mondta egyik kabinettag, miközben a tőzsdék zuhanása nyomán a brit kormány folyamatosan próbálja minimalizálni a károkat.
A miniszterelnök a Chequers-i vidéki rezidenciájáról próbálta megoldani a helyzetet, és továbbra is telefonon egyeztetett a szükséges lépésekről. A kormány igyekezett tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, hogy esetlegesen kedvezőbb kereskedelmi megállapodást köthessenek, amely enyhítheti a vámok hatását. A kormányzati csapat, amelyet Michael Ellam és Varun Chandra vezetett, már hónapok óta dolgozik a kérdésen, de a legfrissebb hírek szerint a tárgyalások megakadtak.
Trump februári sajtótájékoztatóján említést nyert egy esetleges kereskedelmi megállapodás, amely mentesítheti az Egyesült Királyságot a vámok egy részétől, de a konkrét lépések eddig nem valósultak meg. A brit kormány szándékai között szerepelt, hogy mérsékelje a villanyautókra vonatkozó szabályokat és a technológiai cégekre kivetett adókat, de a tárgyalások elakadtak, ahogy Trump bejelentette új vámintézkedéseit.
A helyzet rendkívül bonyolult, és a brit kormány tisztában van azzal, hogy a következő lépések kritikusak lesznek. Egy kormányzati forrás szerint a „labda most az ő térfelükön pattog”, utalva arra, hogy az Egyesült Államoknak kellene lépnie, hogy a brit kormány válaszlépéseket tudjon tervezni. Mivel a gazdasági megállapodások megkötése ebben a feszültséggel teli időszakban nehézkessé vált, a brit kormány nem szeretné, ha az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások a „ne hívj minket, hívunk mi” forgatókönyvébe torkollnának.
A kormány készül arra is, hogy megkérdezze a vállalkozásokat, hogyan szeretnék, ha reagálnának a vámok bevezetésére. Az elmúlt hetekben a kabinet tagjai között nem volt egyetértés abban, hogy szükség van-e a válaszlépésekre, és sokan úgy vélik, hogy a legjobb megoldás az, ha nem lépnek fel a vámokkal szemben.
A brit politikai tájékoztatásban megjegyezték, hogy a kormány nem szeretne újabb vámokat bevezetni, mivel sok munkahely forog kockán az egyes képviselők választókerületeiben. A kabinet tagjai között is aggodalomra ad okot a kérdés, ám a válaszok és a megoldások keresése jelenleg háttérbe szorult.
A kormányzati források arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormány nem siet, és nem akarja, hogy a saját vámintézkedései eltérjenek az amerikai lépésektől. A kabinet tagjai között elterjedt az a nézet, hogy a helyzet nemcsak a kereskedelmi háborúra, hanem a brit politikai jövőre is hatással lehet. A kormány szándéka, hogy gyorsan reagáljon a változó körülményekre, de a konkrét lépések egyelőre nem világosak.
A brit kormány célja, hogy a kialakult helyzetből a lehető legjobban tudjon profitálni, ugyanakkor a Trump által bevezetett vámok hatása már most is érezhető a brit gazdaságban. A kabinet tagjai folyamatosan figyelik a fejleményeket, és próbálnak a legjobb döntések mellett érvelni, miközben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bonyolult világa az Egyesült Királyságot is próbára teszi.
