Ötven évvel a háború után új amerikai kihívás elé néz Vietnám – vámok fenyegetnek
A forró vietnami délutánon Tung Linh, egy 20 éves egyetemi hallgató, őszintén kijelentette, hogy „alapvetően semmit sem tud” az országát évtizedekig sújtó véres háborúról, amely a kommunista észak és az Egyesült Államok által támogatott dél között zajlott. Linh nagyszülei harcoltak a háborúban, és ennek köszönhetően ma már nyugodtan nézhet fel az égre, és láthat egy repülőt anélkül, hogy félelem töltené el, ahogyan azt nagyszülei tették. Az arcára ragasztott sárga csillag a vörös téglalapban, a vietnami zászló, jól mutatta a fiatal lány hazaszeretetét. Linh Ho Si Minh városában él, ahol a város a háború végét ünneplő 50. évfordulóra készül. Ez a mai Vietnam rendkívül eltér attól az országtól, ahonnan az amerikai csapatok vereséggel távoztak; a mai Vietnam dinamikusan fejlődő, gazdagodó és vállalkozó szellemű ország.
A kommunista vezetés, amely autoriter módon irányítja az országot, a kapitalizmus felé fordult. Céljuk, hogy Kína nyomdokaiba lépjenek, és jelentős pénz- és energiabefektetésekkel váljanak megbízható gyártóbázissá, sőt, Kína alternatívájává. Ez azonban kockázatos ambíció, különösen Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja idején, ami máris árnyékot vetett Vietnam gazdasági potenciáljára, hiszen az Egyesült Államok 46%-os vámot fenyegetett az ázsiai országra. Vietnam történelmi háttere is figyelemre méltó: egykor francia gyarmat volt, majd kínai vazallus, végül pedig 20 éven át az Egyesült Államok véres harcának színhelye, amely a kommunizmus terjedésének megállítására irányult Délkelet-Ázsiában.
A földrajzi elhelyezkedését nem kerülheti el. Kína hatalmas területe alatt helyezkedik el, és ismét az amerikaiakkal vívott új harc frontvonalában találja magát, amelynek célja Peking gazdasági hatalmának megfékezése. Vietnam fiatal ország, a középkorú lakosság életkora csupán 33 év, ami jelentősen fiatalabb, mint Thaiföld vagy Kína (40 év), és jóval fiatalabb, mint Japán (50 év).
Linh angol nyelvtudása kiemelkedő, hiszen gazdaságot és marketinget tanul az egyetemen. „Olyan munkát akarok, ami Vietnám sikerét hozza” – mondta, miközben elmosolyodott, amikor arról kérdezték, hogy a siker az ő számára is fontos. Ez a vágy tökéletesen illik a rohanó városához, Ho Si Minhhez, amely ma már 10 millió lakosú terjeszkedő metropolisz, hasonlóan más ázsiai nagyvárosokhoz, mint Bangkok, Manila és Jakarta. A városban már alig találkozni a szocialista ideológiával, amely 1975-ben a város elfoglalásához vezetett, amikor Dél-Vietnam fővárosaként a kommunisták átvették a hatalmat.
A győzelem hatalmas áldozattal járt; a becslések szerint hárommillió ember vesztette életét, és sokan megsebesültek. Az 1968 és 1975 közötti időszakban annyi bombát dobtak le erre a keskeny földsávra, mint a második világháború összes hadszínterén. Azonban a fiatalabb generációk számára, mint Linh, a háború emléke már nem annyira központi téma. „Izgatott vagyok, mert ez az a nap, amikor újra egy ország lettünk” – mondta Linh, miközben a katonai teherautó mellett elhaladva örömmel üdvözölte a katonákat.
A fiatalok, mint Linh és barátai, a jövőjük iránti lelkesedéssel beszélnek, ami nem szokatlan az országban. Egy másik fiatal, a 18 éves Minh, aki ügyvéd szeretne lenni, hogy sikeres és gazdag lehessen, szintén hasonlóan fogalmazott. Amikor az amerikaiakkal kapcsolatos érzéseikről kérdezték őket, a kísérőjük láthatóan zavarba jött, de Minh azonnal kijelentette: „Nem haragszunk. Nem utáljuk őket. Az a múlt. Most kereskedni szeretnénk Amerikával.”
Vietnam új vezetői is hasonló ambíciókkal bírnak. Az új kommunista párt főtitkár, To Lam jelentős bürokráciacsökkentési programot indított el, ami még Elon Muskot is lenyűgözheti. Az ország 63 megyéje és települése 34-re csökken, a kormányzati minisztériumok és ügynökségek száma pedig 30-ról 17-re. Az idei évben becslések szerint 100,000 állami alkalmazottat bocsátanak el. A cél hatalmas: Vietnam gazdasága 5%-os növekedést mutat, és a célja, hogy második legyen Délkelet-Ázsiában, aki elkerüli a „középosztály csapdáját”.
A vietnami kormány nyitott az új befektetések előtt, és szívesen fogadja vissza azokat, akiket egykor elüldöztek. A 1975-ös győzelem után körülbelül kétmillió dél-vietnami menekült el az országból, köztük sok etnikai kínai. Ők lettek a „hajós nép”. Ma leszármazottaik számos országban élnek, az Egyesült Államoktól Kanadán át Franciaországig, Németországig, Japánig és Tajvanig. Vietnam gazdasági helyzete folyamatosan fejlődik, és a jövő felé tekintve a fiatal generációk folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy nemcsak Vietnám, hanem saját jövőjük is sikeres legyen.
