Örményország Silicon Valley-jának megteremtése a Kaukázusban
Örményországban a technológiai oktatás már fiatal korban elkezdődik. Jereván külvárosában, egy háromszintes állami iskolában a kilencéves Slavik büszkén mutatja be találmányát: egy dobozt három LED lámpával. „Már megtanulta, hogyan kell irányítani, és a programozási nyelvet is. A kódot ő írta,” mondja Maria, az osztályt vezető 21 éves technológiai edző. Mellette a 14 éves Eric és Narek a okos üvegház modelljüket mutatják be, amely a hőmérsékletet figyeli, és automatikusan szabályozza a ventilátorokat egy mobilalkalmazáson keresztül. A többi gyerek is lelkesen mutatja be találmányait: játékokat, robotokat, alkalmazásokat és okos otthoni projekteket. A 11 éves Arakel kezében egy kartondobozból készült házmodellt tart, amelyen egy kihúzható ruhaszárító található. „Megkönnyítettem az anyukám dolgát, az eszköz egy része a tetőn van, a másik pedig egy motor,” mondja. „Amikor esik, a zsinór a tető alá húzódik, hogy a ruhák szárazak maradjanak.” Ezek a fiatal feltalálók mérnöki laboratóriumi órákra járnak, ahol programozást, robotikát, kódolást, 3D modellezést és egyéb ismereteket tanulnak. A program 2014-ben indult Armath néven, ami angolul „gyökér”-t jelent. Jelenleg már 650 Armath labor található iskolákban szerte Örményországban.
A kezdeményezést az Örmény Fejlett Technológiai Vállalkozások Uniója (UATE) indította, amely több mint 200 magas technológiai örmény vállalatot képvisel. „A víziónk az, hogy Örményországot egy technológiai központtá alakítsuk, amely a legnagyobb értékeket szolgáltatja Örményországnak és a világnak,” mondja Sarkis Karapetyan, az UATE vezérigazgatója. Jereván tágas, nyitott irodájában azt nyilatkozza, hogy jelenleg körülbelül 4000 technológiai cég működik Örményországban. Az Armath a UATE oktatási és munkaerő-fejlesztési programjának része. Karapetyan szerint a program az ország leg sikeresebb köz- és magánszféra együttműködése. „Tőkebefektetéseket vonunk be a magánszektorból, elmegyünk az iskolákba, és megalapítjuk az Armath laborokat, az eszközöket adományozzuk,” mondja. „A kormány, az oktatási minisztérium pedig évente 2 millió dolláros költségvetést biztosít az edzők fizetésére.” Jelenleg már több mint 600 edző és 17 000 aktív diák dolgozik együtt. „A cél az, hogy évente 5000 a legtehetségesebb gyerek döntse el, hogy mérnök lesz,” mondja Karapetyan.
Örményország egy 2,7 milliós, tenger nélküli ország, a legkisebb a Dél-Kaukázusi régióban, határait pedig évtizedek óta zárva tartja a megoldatlan területi viták miatt szomszédos Azerbajdzsánnal és Törökországgal. A környező országokkal ellentétben Örményországnak nincsenek természeti erőforrásai, és nem fér hozzá a tengerhez. Azonban a szovjet időszak alatt a matematika és a számítástechnika központja volt. 1956-ban alapították meg Jerevánban a Matematikai Gépek Tudományos Kutatóintézetét, amely 1960-ra két első generációs számítógépet fejlesztett ki. Ma az ország a hagyományainak kihasználásával törekszik arra, hogy a Kaukázus technológiai központjává váljon. Már vannak sikeres példák is. A Picsart, egy mesterséges intelligenciával működő fénykép- és videószerkesztő weboldal és alkalmazás 2011-ben indult Örményországban. Ma a nevét viselő cég, amelynek központjai Jerevánban és Miamiban találhatók, 1,5 milliárd dollárra értékelik. A Krisp, amely hangfeldolgozó szoftvert készít, és a Service Titan, amely üzleti szoftvereket kínál, szintén örmény sikerült történetek.
Eközben egy éves jelentés szerint Örményország a legjobb ország a Kaukázusban, ahol céget alapítani lehet, a világ 57. helyén állva. Ezzel szemben Grúzia a 70. helyen, Azerbajdzsán pedig a 80. helyen áll. A technológiai fejlődés ösztönzésének kulcsfontosságú tényezője az örmény globális diaszpóra – a becslések szerint a világ örményeinek és örmény származású embereinek körülbelül 75%-a másutt él. Ez a világszerte elérhető közösség fontos kapcsolatokkal bír, különösen az amerikai technológiai iparban. Az Egyesült Államokban körülbelül 1,6 millió örmény származású ember él, főként Kaliforniában. Samvel Khachikyan, a SmartGate elnevezésű kockázati tőkealap programigazgatója, amely Kaliforniában és Örményországban működik, elmondja, hogy ha megnézzük az Egyesült Államok legnagyobb 500 vállalatát, „biztosan találunk legalább egy vagy két örményt” a vezetőségben vagy a menedzsment egy szinten alatta.
Khachikyan magyarázza, hogyan segíti a cég az örmény vállalkozókat abban, hogy az Egyesült Államokban működjenek. „Képzelj el egy örmény start-upot, két fiatal embert, akik úgy döntenek, hogy az Egyesült Államokba mennek próbálkozni, de nincsenek kapcsolataik, és nem ismerik a kultúrát és a működést.” Azt mondja, hogy ez kemény, nagyon kemény feladat. „Mi segítünk nekik, olyan, mint a rakéta indítása, az első pár másodperc a legnehezebb.” A SmartGate az örmény alapítókat a Szilícium-völgybe és Los Angelesbe viszi, ahol intenzív kapcsolatépítés zajlik az amerikai cégekkel és befektetőkkel. Az örmény start-upok azonban sokszor először a hazai piacon tesztelik termékeiket. Irina Ghazaryan, a Dr Yan nevű alkalmazás alapítója, amely megváltoztatja, hogyan férnek hozzá az örmények az egészségügyhöz, lehetővé téve számukra, hogy könnyebben időpontot foglaljanak orvosokhoz, szintén a hazai piacra összpontosít. Ghazaryan korábban termék- és webdesign területen dolgozott, és mivel orvosi családból származik, észrevette a piaci rést. „A betegek nem tudtak megfelelő orvosokat találni, és az orvosok végtelen hívásokkal küzdöttek.” Az alkalmazás előfizetéses modellben működik, ahol az orvosok fizetnek a platformon való megjelenésért, és tervezik a bővítést. „Minden hónapban legalább 25%-os bevételnövekedést érünk el,” teszi hozzá Ghazaryan. „Szinte nullszaldón vagyunk Örményországban, ami erőt ad ahhoz, hogy más piacokra, például Üzbegisztánba is bővüljünk.”
Örményország technológiai ökoszisztémája váratlan lökést kapott 2022-ben
