Az emberek, akik ellenállnak az AI használatának
Sabine Zetteler határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (MI) használatát, mivel úgy véli, hogy az nem nyújt valós értéket. „Nemrég olvastam egy igazán remek mondatot, ami körülbelül így hangzott: ‘miért is olvasnék el valamit, amit valaki nem volt hajlandó megírni?’ Ez egy rendkívül erőteljes megállapítás, és teljes mértékben összhangban van a nézeteimmel” – mondja a londoni kommunikációs ügynökségét vezető Zetteler, aki körülbelül tíz alkalmazottal rendelkezik, közöttük teljes és részmunkaidős munkavállalókkal. Zetteler számára a mesterséges intelligencia által generált tartalom nem csupán értéktelen, hanem a kreativitás és az emberi kapcsolatok elhanyagolását is jelenti. „Mi értelme van olyan dolgokat küldeni, amelyeket nem mi írtunk? Olvasni egy újságot, amelyet robotok írtak, vagy hallgatni egy AI által készített dalt?” – teszi fel a kérdést. „Hol van ebben az öröm, a szeretet vagy a személyes fejlődés lehetősége? Számomra ez semmit nem jelent.”
Zetteler a mesterséges intelligencia ellenállóinak egyik képviselője, akik az AI inváziója ellen küzdenek, amely 2022 végén indult a ChatGPT bemutatásával. Azóta a szolgáltatás, valamint számos riválisa rendkívül népszerűvé vált, a ChatGPT havi több mint öt milliárd látogatást generál a Semrush szoftvercég adatai szerint. Az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, betanítása azonban hatalmas mennyiségű energiát igényel, és a működtetésük is rendkívül energiaigényes. Bár nehéz megbecsülni, mennyi áramot használ az AI, a Goldman Sachs által készített jelentés szerint egy ChatGPT lekérdezés közel tízszer annyi energiát igényel, mint egy Google keresés. Ez sokak számára kényelmetlen érzéseket kelt. Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén az AI távol tartása mellett döntött, részben a környezeti hatások miatt. „Az első reakcióm az volt, hogy az AI lélektelen, és ellentmond a vállalkozásom lényegének, amely az emberi kapcsolatokra épül” – mondja Achery, aki Londont képviseli. „Ráadásul felfedeztem, hogy a környezeti hatás szörnyű az adatok feldolgozásához szükséges energiafogyasztás miatt. Nem hiszem, hogy az emberek tisztában lennének ezzel.”
Zetteler elismeri, hogy tiszteli az AI-t a társadalmi jótékonyság szempontjából, de aggasztja a társadalomra gyakorolt szélesebb hatása. „Örülök, hogy az AI létezik a vak emberek számára, ha segít nekik cikkeket fordítani, és bármilyen valóban hasznos dologhoz. De összességében nem hiszem, hogy hosszú távon hasznos lenne számunkra.” Amikor arról kérdezik, hogy aggódik-e amiatt, hogy versenytársai AI-t használnak, Zetteler elmondja: „Mint mindenben, pénzt spórolhatnék, ha az ügynökségünket Milánóba küldeném EasyJet járatokkal a vonat helyett. Már így is úgy tűnik, hogy a profitom nem sikeres, ha így mérjük a sikert. De mi van akkor, ha a sikert az alapján mérjük, hogy mennyit járulunk hozzá a társadalomhoz és mennyire alszunk jól?”
Sierra Hansen, aki Seattle-ben él és közszolgálati területen dolgozik, szintén elutasítja az AI használatát. Azt állítja, hogy az AI használata árt a problémamegoldó képességünknek. „Az agyunk segít megszervezni a napunkat, nem egy AI Copilot, amely megmondja, hogyan kezeljük a napirendünket. Az emberi feladatunk a kritikai gondolkodás alkalmazása, és ha egyszerű feladatokat adunk be a ChatGPT-nek, akkor nem oldjuk meg önállóan a problémát. Ha zenét akarok hallgatni, nem szükséges, hogy az AI elkészítse számomra a tökéletes punk rock albumot.”
De nem mindenki engedheti meg magának az AI elkerülését. Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben környezeti okok miatt és a lustaság érzése miatt ellenállt az AI használatának. „Hallottam az adatközpontok működtetéséhez szükséges energiáról és arról, hogy mennyi területet foglalnak el, és ez nem állt jól” – mondja. Azonban körülbelül egy évvel ezelőtt a marketingcégnél, ahol dolgozik, három kollégája elkezdte használni az AI-t a szövegírás és az ötletgenerálás terén. Hat hónappal ezelőtt Adamsnek is követnie kellett őket, miután megkérdezték, hogy csökkenteni kell a költségvetését. „Akkor már nem volt rajtam a kontroll” – mondja. Úgy érzi, hogy ha továbbra is ellenállt volna, az ártott volna a karrierjének. „Kicsit többet kezdtem el kísérletezni vele, miután láttam, hogy a munkaköri leírásokban AI tapasztalatot kérnek. Rájöttem, hogy ha nem építem be a munkamódszereimbe, akkor lemaradok.” Most már úgy érzi, hogy az AI használata nem lustaság többé. „Felemelheti a munkámat, és javíthatja egyes dolgokat,” teszi hozzá, említve, hogy a szövegírás finomítására és a fotók szerkesztésére használja.
James Brusseau, a Pace Egyetem filozófia professzora, aki az AI etikai kérdéseire specializálódott, úgy véli, hogy az AI elkerülésének lehetősége már elmúlt. „Ha tudni akarjuk, miért hoztunk meg egy döntést, szükségünk van emberekre. Ha ez nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. „Tehát az emberi bírák fogják eldönteni a büntetőügyeket, és emberi orvosok lesznek, akik meghatározzák, ki kapja meg a szervátültetést. De a meteorológiai előrejelzések és az anesztéziológia valószínűleg hamarosan eltűnnek.” Adams elfogadta az AI használatát a munkahelyén, de továbbra is lehangolt az AI növekvő befolyásától. „Még ha Google keresést végzek, az is tartalmaz egy AI áttekintést, míg egyes e-maileknek van egy összefoglalója. Most már szinte úgy érzem, hogy nincs kontrollunk. Hogyan tudom mindezt kikapcsolni? Ez egyre csak növekszik.”
