Amerika megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai humanitárius segélyt, a ENSZ aggodalmával reagál
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új humanitárius segélyrendszer kidolgozásán dolgozik, amely a magánszektor bevonásával juttatna el segítséget a gázai palesztinokhoz, miközben Izrael blokádja immár harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy a biztonsági vállalatok által védett „elosztóközpontok” kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb szükségleteket. A kezdeményezés célja, hogy megakadályozza a Hamász segélyek ellopását, és Huckabee cáfolta, hogy Izrael részt venne a segélyek eljuttatásában vagy elosztásában, ám megjegyezte, hogy a helyi erők biztosítják az elosztóközpontok körüli biztonságot.
Ez a terv vitákat váltott ki, mivel az ENSZ ügynökségei már jelezték, hogy nem hajlandók együttműködni azzal a rendszerrel, amely látszólag „fegyverként” kezeli a segélyt. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy „csak olyan erőfeszítésekben veszünk részt, amelyek összhangban állnak elveinkkel”. Hozzátette, hogy nincs ok arra, hogy olyan rendszert állítsanak fel, amely ellentétes a humanitárius szervezetek alapelveivel.
Március eleje óta Izrael leállította a Gázába irányuló összes ellátmányt, beleértve az élelmiszert, gyógyszereket és üzemanyagot is, ami humanitárius válságot eredményezett a 2,1 milliós lakosság számára. Az OCHA jelentése szerint a gázai közösségi konyhák harmadát bezárták az élelmiszer- és üzemanyagszűke miatt az utóbbi hetekben. Az amerikai World Central Kitchen, amely korábban napi 133 000 étkezést biztosított, most már nem tudja folytatni a működését, miután elfogytak az alapanyagok. A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött, például egy 25 kg-os lisztes zsák ára 415 dollárra emelkedett Gázavárosban, ami harmincszoros növekedést jelentett február végéhez képest.
Huckabee az újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és a csapata a lehető leggyorsabban próbálja biztosítani a humanitárius segítséget a rászorulóknak. Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolja azzal, hogy eltéríti a segélyt. Az ENSZ és más ügynökségek azonban azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és hogy amikor a segélyek megérkeztek Gázába, a fosztogatások esetei jelentősen csökkentek. A WHO szerint háborús helyzetben egyetlen orvosi ellátmányt sem loptak el.
A Trump-kormányzat próbálja felépíteni a támogatást az új segélykezdeményezés mögött, különösen az elnök közelgő látogatása előtt a gazdag arab öbölországokban, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. A nagykövet elmondta, hogy egy nem kormányzati szervezetet hoztak létre, és a segélyek elosztása nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) látszik, hogy erre a célra jött létre. A BBC által megtekintett, 14 oldalas dokumentum azt ígéri, hogy négy elosztóhelyet hoznak létre, amelyek kezdetben 1,2 millió ember számára biztosítanak élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat. A dokumentum szerint a projekt célja, hogy végül minden gázai lakost elérjen.
A GHF dokumentuma hangsúlyozza, hogy „a hónapok óta tartó konfliktus megbontotta a hagyományos segélycsatornákat Gázában”, és az alapítvány célja, hogy visszaállítsa ezt az életfontosságú segélyvonalat egy független, szigorúan ellenőrzött modell révén. Az alapítvány vezetőségében olyan neves szakemberek találhatók, mint a World Central Kitchen korábbi vezérigazgatója és az ENSZ Élelmezési Világprogramjának volt amerikai vezetője, David Beasley, bár az ő részvétele még nem megerősített.
A Gázai háborút a Hamász által vezetett támadások váltották ki Dél-Izrael ellen 2023. október 7-én, melynek következtében körülbelül 1200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszként ejtettek. A háború következményeként Izrael katonai műveletei több mint 52 700 ember halálához vezettek Gázában, többségük nők, gyermekek és idős emberek. Izrael biztonsági kabinetje múlt vasárnap jóváhagyta a Hamász ellen irányuló katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság déli területekre történő erőszakos áthelyezését, a terület teljes elfoglalását és a segélyek ellenőrzését.
A gépezet gyorsan széleskörű nemzetközi elítélésbe ütközött, mivel sok izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy Izraelnek a nemzetközi jog értelmében lehetővé kellene tennie a humanitárius segélyek akadálytalan áthaladását. Az Egyesült Királyság Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a Parlamentben elmondta, hogy a brit kormány súlyos aggodalommal figyeli az izraeli bejelentéseket, amelyek a gázai háború „veszélyes új szakaszba” lépéséhez vezethetnek.
A segélyezéssel kapcsolatosan Falconer hangsúlyozta, hogy „nehéz látni, hogyan lenne a magáncégek által történő új izraeli segélyezési terv összhangban a humanitárius elvekkel, és hogyan tudná kielégíteni a növekvő igényeket”. Az ENSZ és más segélyszervezetek hangsúlyozták, hogy jelenleg tonnányi segélykészlet halmozódott fel Gáza határátkelőinél, készen a belépésre, ha Izrael engedélyezné azt. A blokád megszűnése nélkül a tömeges éhínség kockázata várhatóan nőni fog.
