A jövő űrutazása: A robotok valóban felválthatják az űrhajósokat?
Karácsony előestéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, rekordot döntött azzal, hogy a Naphoz közelebb repült, mint bármely eddig ember által készített tárgy. Feladata, hogy felfedezze a Nap titkait, különös figyelmet fordítva arra, hogyan hat a földi űrhálóra. Ez a mérföldkőnek számító esemény az emberiség számára nemcsak tudományos jelentőséggel bír, hanem azt is megmutatja, hogyan fejlődik az űrkutatás, mivel a szonda önállóan, előre programozott feladatainak végrehajtásával repült el a Nap mellett, anélkül, hogy bármilyen kapcsolatba lépett volna a Földdel.
Az elmúlt hat évtized során számos robotikus szondát küldtek az űrbe, amelyek olyan helyekre jutottak el, ahová emberek soha nem tudtak volna eljutni. A Parker Solar Probe 10 napos repülése során elképesztő, 1000 Celsius-fokos hőmérsékleteket tapasztalt. Az autonóm űreszközök sikerének és az új, fejlett mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően egyre inkább felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet játszhatnak az emberek a jövő űrkutatásában. Néhány tudós, például Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza, úgy véli, hogy talán már nem is szükséges emberi űrhajósokat küldeni a világűrbe. Szerinte a robotok fejlődése folyamatosan csökkenti az emberi űrkutatás iránti igényt. „Nem hiszem, hogy az adófizetők pénzét emberek űrbe küldésére kellene költeni,” mondta.
Andrew Coates, a University College London fizikusa, hasonlóan vélekedik. „A komoly űrkutatás során sokkal jobban preferálom a robotika alkalmazását,” mondta. Az automatizált rendszerek olcsóbbak, mint az emberek, és ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, úgy a robotok egyre intelligensebbé válhatnak. De mi lesz a jövő űrhajós generációjával? Vannak olyan feladatok, amelyeket az emberek képesek elvégezni az űrben, amelyeket a robotok, bármennyire fejlettek is, soha nem tudnának.
Robotikus űrszondák már meglátogatták a Naprendszer minden bolygóját, valamint számos aszteroidát és üstököst, míg az emberek csak két helyszínt látogattak meg: a Föld körüli pályát és a Holdat. Körülbelül 700 ember járt eddig az űrben, az első közöttük Yuri Gagarin, aki 1961-ben a Szovjetunió színeiben lett az első űrhajós. A legtöbben a Föld körüli pályán vagy rövid, néhány perces űrutazások során vettek részt.
Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa szerint a prestízs mindig is szerepet fog játszani az emberek űrben való jelenlétében. „Úgy tűnik, hogy ez egy nagyszerű módja annak, hogy megmutassuk, hogy a politikai rendszerünk hatékony és az embereink okosak,” mondja. Az emberek nemcsak az űr felfedezésének vágyát hordozzák magukban, hanem kutatásokat és kísérleteket is végeznek, mint például a Nemzetközi Űrállomáson. A robotok is hozzájárulhatnak a tudományos kutatásokhoz, képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnak, és ott műszerekkel tanulmányozni a környezetüket.
A robotok viszont lassúak és módszeresek lehetnek; például a Mars roverjei alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa szerint míg a mesterséges intelligencia képes legyőzni az embereket sakkban, nem biztos, hogy a környezetek felfedezésében is felülmúlják őket. Ugyanakkor úgy véli, hogy az AI algoritmusok hatékonyabbá tehetik a rovereket.
A technológia szerepet játszhat az űrutazás kiegészítésében is, lehetővé téve az űrhajósok számára, hogy bizonyos feladatokat automatizáljanak, így több időt szentelhetnek fontos kutatásokra. „A robotok segíthetnek a monoton feladatok automatizálásában,” mondja Kiri Wagstaff, egy számítástechnikai és bolygótudós. Azonban a robotok, mint például a NASA Valkyrie robotja, amelyet a Johnson Űrközpontban fejlesztettek ki, képesek lehetnek a fizikai feladatok elvégzésére, amelyek közel állnak az emberek képességeihez.
A NASA Curiosity roverje már autonóm módon végez kutatásokat a Marson, és képes önállóan döntéseket hozni. Ugyanakkor a robotok korlátozott sebessége és a hiányzó inspiráló hatás, amelyet az emberek képviselnek, továbbra is kérdéseket vet fel. Leroy Chiao, a NASA nyugalmazott űrhajósa szerint az emberek kapcsolódnak egymáshoz, amikor valaki űrben tevékenykedik. „Az emberek inspirálóak,” mondta.
Jelenleg az emberek nem tettek meg hosszabb utat a Föld körüli pályán kívül, mióta 1972 decemberében az Apollo-program utolsó küldetése a Holdra repült. A NASA célja, hogy ebben a évtizedben visszatérjen az emberekkel a Holdra az Artemis program keretein belül, míg Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, Mars kolóniát tervez, amelyben 20 éven belül egymillió ember élhet. Azonban a Marsra való utazás számos megoldatlan technikai kihívást jelent, és etikai kérdéseket is felvet. A jövő űrkutatása tehát valószínűleg a robotok és az emberek együttműködésében fog megvalósulni, ahogy az emberiség új utakat keres a felfedezéshez a cosmosban.
